Előzmények:

Az "Öszödi beszéd"

A balatonőszödi beszéd felvételét szeptember 17-én, vasárnap délután közel egy időben juttatták el szinte az összes országos médiumnak. A teljes szöveget később lejátszotta a Magyar Rádió, átiratát pedig este megjelentette Gyurcsány Ferenc a blogján és az MSZP a honlapján.

Este a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt tiltakozók kezdtek gyülekezni. A be nem jelentett tüntetésen a kormány lemondását és új választások kiírását követelték. Az egyre növekvő tömeg a következő jelszavakat skandálta: „Elkúrtad, elkúrtad”, „Nagy a jólét (héjjáó)!”, „Táncolj, Feri! Búcsúbuli!”, „Gyurcsány, gyere ki!”, „Vesszen a kormány!”, „Gyurcsány, takarodj!” illetve „Ötvenhat, ötvenhat”. A rendőrség békésen reagált, a tömeg a hangoskodókat vagy radikálisabb kijelentéseket tevő személyeket leintette. Később újabb rendőrök érkeztek a térre, a kordon védelmét megerősítették, amire a tömeg a „Magyar rendőr velünk van!” skandálásával reagált. A tiltakozók nagy üdvrivalgása közepette egy kis traktorral vontatott gulyáságyú érkezett a tér közepére. Vezetője, Betlen Farkas, Verőce polgármestere azt mondta: addig marad a téren és élelmezi saját költségén a tüntetőket, amíg követeléseik nem teljesülnek, azaz amíg a kormány le nem mond.

Este 11 óra körül Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya is a helyszínre érkezett, és bejelentette, hogy kampányidőszak lévén a be nem jelentett tüntetés mint választási gyűlés legális, a rendőrség feladata a Parlament és a rend védelme. A Kossuth térre vezető utcákat rendőrautók zárták le. A budapesti események hatására több vidéki városban, településen is tiltakozások kezdődtek, melyeken (akárcsak Budapesten) többen is beszédeket mondtak.

Éjfél után kb. 250 rohamrendőr volt a Kossuth téren, több ezer tüntetővel szemben. Hajnali 1 körül lezárták a Gyurcsány Ferenc házához vezető Szemlőhegy utcát, mivel a tüntetők egy csoportja megindult arrafelé. Egy másik, néhány száz fős csoport a köztársasági elnök budavári hivatala, a Sándor-palota elé vonult, ahol a „Gyurcsány, takarodj!” jelszót skandálták, és Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek szervezője mondott beszédet. A Kossuth téri tömeg egy harmadik része egy traktort kísérve elindult az MSZP székház (Köztársaság tér) felé is, de ők a Nyugati pályaudvarnál visszafordultak.

A hangosítást a téren éjféltől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom biztosította, és táblával jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tüntetők Gyurcsány- és kormányellenes feliratokat, magyar és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak. A megjelent ismert személyiségek Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Csurka István – akinek felbukkanására a tömeg „Nem kell Csurka!” rigmussal reagált  –, a MIÉP elnöke és ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP volt alelnöke voltak.

Szeptember 18. 

Ekrem-Kemál György beszél a tüntetőkhöz a Parlament épülete előtt, 2006. szeptember 18.

Az MSZP elnöksége és frakciója a nap folyamán kiállt Gyurcsány Ferenc és a reformok folytatása mellett. Az SZDSZ a koalíció folytatása és Gyurcsány Ferenc mellett foglalt állást; képviselője, Eörsi Mátyás szerint Magyarországon „akkor állna elő új helyzet, ha a Fidesz is beismerné, hogy sok éven keresztül hazugságok uralták” a politikáját.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom Lászlót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására, az MSZP-t pedig a két párt levélben szólította fel, hogy vonja meg a kormányfőtől a bizalmat. Bejelentették, hogy minden alkotmányos eszközzel megpróbálják elérni Gyurcsány Ferenc lemondását, és nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tüntetések résztvevőivel. A párt elnöke, Orbán Viktor az eseményekre tekintettel a tervezettnél egy nappal korábban, este 11 óra körül hazaérkezett brüsszeli útjáról, de másnap délutánig nem szólalt meg nyilvánosan.

Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatban jelentette ki, hogy „a tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével.” Kifejtette, hogy „a demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.” Egyúttal leszögezte, hogy a köztársasági elnöknek semmiféle alkotmányos közjogi beavatkozási lehetősége nincs ilyen helyzetben.

A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány javasolná a rendkívüli állapot bevezetésének megfontolását, vagy hogy ülésezett volna a Nemzetbiztonsági Kabinet.

Tüntető Gyurcsány-ellenes pólóban

A tüntetők a budapesti Kossuth téren napközben petíciót fogalmaztak, amely szerint a kormány „csalással” került hatalomra, ezért követelték, hogy Gyurcsány mondjon le, s ha ez nem történik meg, Sólyom László oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választásokat. A Magyar Nemzeti Párt nevű formáció ugyancsak a miniszterelnök lemondását követelte, emellett a történelmi egyházakra is kiterjedő teljes átvilágítást, és „leszámolást” a „balliberális médiával”. Wittner Mária Fidesz-képviselő szintén Gyurcsány lemondását és új választások kiírását követelte, továbbá megkérdőjelezte a köztársasági elnök legitimitását, mivel szerinte Sólyom „Kun Béla unokája”. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik szervezője bejelentette, hogy szombaton, a tervezett Fidesz-nagygyűlés napján „megkezdődik a rendszerváltás”. Estére körülbelül tízezer tüntető gyűlt össze a budapesti Kossuth téren. Miután a tüntetők közül valaki söröspalackot és petárdát dobott a Parlament felé a rendőrség megerősítette az épület védelmét.

Az MTV-székház ostroma:

Tüntetők egy csoportja petíciót kívánt átadni a vezetőségnek, erre azonban nem került sor, így a rendőrség az épület elhagyására szólította fel az embereket. Miután kiterelték a bentlévőket, akkor kezdték el kövekkel dobálni és szidni a rendőröket. Folyamatosan érkeztek rendőri egységek, azonban a tömeg egy sikertelen oszlatási kísérlet után beszorította a rendőröket a székház bejáratához. Később újabb kísérletet tettek a rend helyreállítására, ez azonban ismét sikertelenül zárult. A kialakult csetepaté és dobálózás eredményeképpen a rendőrök beszorultak a bejáraton belülre, melyet aztán igyekeztek teljesen eltorlaszolni. A tüntetők utcakövekkel kezdték dobálni az épületet, illetve a rendőröket, akik könnygázzal és tűzoltófecskendővel próbálták visszaverni a kapu ellen indított rohamokat. Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművelegy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogytával vissza kellett vonulniuk, valamint a körülbelül 100 fős támogató köteléket is visszaverték. A tüntetők ezt követően elkezdték felgyújtani a környéken parkoló autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is. A kiérkezett tűzoltókat a tüntetők akadályozták a tűzoltásban, nevezetesen elvették tőlük a tömlőket, hogy a rendőröket támadják vele.

Fél egy körül egy második tömegoszlatási kísérletet tett a rendőrség, egy vízágyús jármű és mintegy nyolcvan-száz gyalogos rendőr részvételével, de a kísérlet percek alatt ismét kudarcba fulladt és a gyalogos kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők darabokra szedték és felgyújtották. A vízágyúban rekedt rendőröket a tömeg a "Magyar rendőr velünk tart!" skandálása mellett visszavitte a székházat védő rendőrökhöz. Nem sokkal a kísérő kötelék visszavonulása után egy néhány tíz fős egység érkezett az oszlató kötelék támogatására, azonban mire odaértek, a köteléket már visszaverték. Az egység ekkor egy sikertelen kitörést követően a székház bejárata melletti sarokba szorult, ahol heves támadás érte a tüntetők részéről. A kötelék parancsnoka ekkor figyelmeztető lövéseket adott le, a tömeg azonban még agresszívabb lett. Végül egy másik egységnek sikerült a beszorultakat kimentenie.

A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a felgyülemlett füst és könnygáz felhő miatt a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. Az épületben rekedt Navracsics Tibor és Juhász Ferenc is, akik az egyik esti televízió műsor vendégei voltak. A politikusok egy hátsó kijáraton távoztak az épületből, miután a tüntetők elfoglalták a székházat és a rendőrség közölte velük, hogy nem tudja tovább szavatolni biztonságukat. A tüntetők egy csoportja éjjel két óra tájban bejutott a magárahagyott székházba. A többség csak körülnézett és egymást fényképezte, ám vandálok egy csoportja kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát. Az MTV munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr és mintegy 50 demonstráló is megsebesült. Az okozott kár csaknem 232 millió forint volt .

A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a kommunista-szocialista időszak egyetlen Budapesten megmaradt köztéri emlékművét, a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet rongálta meg: lefeszegette az önkényuralmi jelképként Magyarországon tiltott vörös csillag stilizált motívumát is tartalmazó szovjet címert  és helyére egy "lyukas" nemzetiszín, valamint egy Árpád-sávos zászlót helyezett; leszedték a "szovjet felszabadító hősöket" dicsőítő feliratot és a domborműveket is. A televízió épületéről egy tüntető leszedte az EU zászlaját, hogy egy nemzetiszínű lobogóval helyettesítse, de a tömeg "tedd vissza, tedd vissza" kiáltására perceken belül visszatette, és nemzetiszín, illetve Árpád-sávos zászlót az EU zászlaja mellé tűzték. Egy EU-s dán szocialista politikus később, Szájer Józsefnek címzett beszédében – a Fideszes képviselő elmondása szerint – úgy interpretálta az eseményeket, hogy a tüntetők és zavargók az EU zászlóját égették .

Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.

Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülre már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is. Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák. Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Az MTV székházából egyúttal kitiltották a HírTv stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményében a leghatározottabban visszautasította. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.

A HírTV közvetítése az eseményekről

Hajós András SZDSZ-közeli zenész a HírTV-ben lemondásra szólítja fel Gyurcsány Ferencet (szeptember 22.)

Az eseményekről élőben kezdettől fogva csak a HírTV közvetített, melynek adását átvették a magyar adók, valamint a CNN, és a Reutersen keresztül a BBC, az EuroNews és a Sky News is. A HírTV riporterének, Császár Attilának a tudósítását, amelyben a székházat megrohamozó tüntetőket „forradalmárok”-ként írta le és az eseményeket az 1956-os forradalomhoz hasonlította, éles bírálatok érték.Az ORTT több televíziós közvetítéssel kapcsolatban hatósági ellenőrzést rendelt el.

A televízió ostromát a mérések szerint több, mint egymillió magyarországi néző látta élőben.

Másnap, szeptember 19-én, az MTV székházából kitiltották a HírTV stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményben utasította vissza.

Az ORTT október 11-i döntésében egymillió forintra büntette a HírTV-t, mert szerinte az megszegte a médiatörvényt, amikor forradalomnak állította be az MTV ostromát. A BBC tudósítója Nick Thorpe ugyanakkor tudósításaiban megkésett forradalomként említi a magyarországi eseményeket.

Öt nappal később, október 16-án Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja votum separatumot adott közre a HírTV megbírságolásával kapcsolatban, a testület döntését szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak minősítve.

Az ostrom másnapján

A 20-áról 21-ére virradó este, röviddel éjfél után ismét rendbontásra került sor Budapesten. A randalírozók és a rendőrök összecsaptak a Rákóczi úton, a Nagykörúton, a Blaha Lujza téren. 26 rendőr megsérült, négyen súlyosan. A Blaha Lujza téren az MDF ott felállított kampánysátrát szétszedték és tönkretették, az újrafelhasználható borosüvegekből készített „diadalív” alkotórészeit pedig szétdobálták, nagy részét a rendőrök felé, míg kisebb részével több helyen is az ablaküvegeket törték be. Reggelre kb. 60 demonstráló maradt a Kossuth téren. A tüntetők egyik vezetője, Takács András bejelentette egy Nemzeti Kerekasztal megalakításának szándékát. Lehetséges résztvevőként említette meg a Fideszt, a KDNP-t, az MDF-et, a Jobbikot, a MIÉP-et, a Magyarok Világszövetségét és a Batthyány Társaságot, az ebben való részvételt azonban a parlamenti pártok azonnal visszautasították.

A rendőrség a sérültek helyére újabb egységeket vezényelt vidékről a fővárosba, a Szabadság teret lezárták.

Tüntetők a Kossuth téren (szept. 23.)

A rendőrség új eszközökkel szerelte fel a rohamrendőröket, számítva újabb zavargásokra. Délelőtt Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a köztársasági elnökkel tárgyaltak a kialakult helyzetről. Később kiadták közös nyilatkozatukat, amelyben felszólítottak mindenkit, aki megmodulásokat szervez, hogy mérlegelje a rendezvény megfelelő biztosítottságát. A Magosz szolidaritást vállalt a budapesti tüntetőkkel, és megígérte, hogy élelemmel látja el őket. Délben a rendőrség az interneten adott ki körözést több rendbontó ellen.

A Fidesz (a KDNP egyetértésével ) a szeptember 23-ra meghirdetett nagygyűlését a helyhatósági választások utánra halasztotta, arra hivatkozva, hogy a rendészeti, illetve a kancelláriaminiszter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója készülő bombamerényletekről szóló jelentésre figyelmeztette a párt vezetőit; az ugyanekkorra a Köztársaság térre hirdetett gyűlést a Jobbik is lemondta . Mindhárom szervezet indoklásában szerepelt, hogy a magyar hatóságok „képtelenek vagy nem hajlandóak” megvédeni a békésen tüntető állampolgárokat az „erőszakos provokációktól”. Szilvásy György kancelláriaminiszter és Petrétei József rendészeti miniszter cáfolták, hogy bombamerényletről lett volna szó azonban Simicskó István, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetője szerint a jelentés egy lehetséges robbantásos merényletről is szólt, mely sokkal hitelt érdemlőbb volt, mint a tavaszi. Ezen jelentés alapján beszélte le a Fideszt nagygyűlése megtartásáról.A Kossuth téren a tüntetők megszavazták jelképüknek a fehér színt és megalakították az önkéntes „nemzetőrséget”, melynek egyetlen feladata a „rend védelme”, vagyis a tömegből a rendbontók kiszűrése és átadása a hatóságoknak.

Az ELTE rektora elrendelte az egyetem (a már 19-én 14 órakor bezárt Ajtósi-Dürer és Trefort-kerti épületegyüttesek mellett) a lágymányosi épületeinek ideiglenes bezárását is a Hallgatói Hálózat nevű szervezet engedély nélkül oda meghirdetett gyűlése miatt.

Politkai vita az események kiváltó okairól

Az erőszakba torkolló tiltakozások mögöttes okaként a kormánypártok politikusai a legnagyobb jobboldali párt, a Fidesz hatalmi politikáját, közelebbről a kormány „illegitimitását” hangsúlyozó retorikáját jelölik meg. A Fidesz és a radikális jobboldal azonban a miniszterelnök személyében látják az erőszak okát. A tiltakozókkal szembeni rendőri fellépést pedig diktatórikus hatalmi intézkedésnek minősítették, amely nem a törvényes rend megőrzését, hanem az ellenvélemény elnyomását szolgálta.

Folytatódó utcai rendbontások

Szeptember 21-e éjjele

Szeptember 21-éről 22-re virradó éjjel, fél 2 körül több ezer tüntető indult az Oktogonról az Andrássy úton a Hősök tere felé. A rendőrség az Andrássy út 60. előtt megállította őket, majd könnygázzal oszlatta a tömeget, miután mintegy húsz tüntető dobálta a rendőri sorfalat. 2 körül 100 rendőr érkezett az Oktogonra, a Liszt Ferenc tér magasságában kordont állítottak fel. A tömeg nagyobb része a Blaha Lujza tér, kisebb része a Nyugati tér felé indult. A rendőrség ezután mindenhol könnygázgránátokkal oszlatott. Ezen a napon 16 sérültje volt a zavargásoknak. Éjszaka megrongálták az MSZP két pécsi és a szombathelyi épületét. Reggel gyorsított eljárásban megkezdődött a zavargások miatt bíróság elé állítottak első tárgyalása. Napközben Egerben százan demonstráltak, és bejelentették egy „forradalmi intézőbizottság” megalakulását. Délután a humanisták közleményben utasították el az erőszakot, ugyanakkor kifejezték véleményüket, hogy a kormány legitimációja megszűnt, ellenzéke pedig nem hiteles. Ötvenen voltak a Hallgatói Hálózat tandíjellenes békés demonstrációján. Este a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom egy képviselője petíciót mutatott be, melyben követelték az összes országgyűlési képviselő lemondását.

A Fitch Ratings hitelminősítő intézet 21-én délután negatívra módosította Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását, azzal az indoklással, hogy megnőtt a kockázata a Gyurcsány által irányított reformcsomag bukásának.

A Moody’s hitelminősítő szeptember 23-ám ugyancsak negatív felülvizsgálatra jelölte Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását.

Kossuth térre igyekvő tüntető

Szepteber 22-e éjjele

A szeptember 22-ről 23-ra virradó éjjel a rendőrség nagy erőkkel vonult a Blaha Lujza téren ácsorgó, maximum félszáz fős „tömeg” (nagy részük újságíró) ellen, kilenc embert előállítottak garázdaságért, vagy rendőri intézkedésnek való ellenállásért . Hajnalban ismeretlen tettesek felgyújtották az újpesti MSZP irodát. Délután betörték a párt csepeli irodájának ajtaját. Késő délutánra a MIÉP szervezett demonstrációt, amelyeken néhány száz fő vett részt. A tüntetők a kormányfő távozását követelve vonultak a Baross térről a Múzeumkertbe, majd onnan a Rákóczi térre. A nagygyűlésen a zavargásokat „békés szabadságharc”-nak nevezték. Egy nőt, aki „Éljen Gyurcsány, aki beismerte, hogy hazudott” feliratú transzparenst tartott a kezében, és a miniszterelnök mellett akart felszólalni, ebben megakadályoztak, és kivezették őt a térről.Miskolcon három-négyszáz tüntető vonult fel. A zavargások előtti állapothoz képest erre a napra csaknem 7%-ot esett a budapesti értéktőzsde részvényindexe. Este a Kossuth téren tízezren tüntettek. A Havanna lakótelepen plakátragasztás közben három szocialista aktivistát megtámadtak. A létrán álló alól kirúgták a szerkezetet, az aktivisták ezután egy kapualjba húzódtak, ahonnan értesítették a rendőröket, akik forró nyomon elkapták és előállították a randalírozókat.

Szeptember 23-tól az önkormányzati választásokig

Gyurcsány Ferenc Angela Merkel német kancellárasszonnyal történt szeptember 22-i találkozója után a magyar sajtónak azt nyilatkozta, hogy a kancellár ismeri a múlt hét végén nyilvánosságra került hangkazetta szövegét, s egyetértett azzal, hogy a beszéd olyan bátor kezdeményezés volt, amelyet Magyarországnak már rég meg kellett volna tennie.zzel szemben a berlini kancelláriahivatal közölte, hogy „a német kormány nem értékelte a magyarországi eseményeket és a jövőben sem fogja”., így a bátor szó sem hangzott el a megbeszélések során, csupán Gyurcsány informálta a német kancellárt, Angela Merkel pedig elítélte az erőszakot. Az eset újabb belpolitikai vitát generált az egyébként is feszült helyzetben.

Szintén Szeptember 23-án a Kossuth téren felszólalt Schmitt Pál Fidesz-alelnök, európai néppárti képviselő (utóbbi mivoltában) aki a - korábban a fehér színt már magukénak választó - tüntetőket a „hazugság és az erőszak elutasítását” jelképező fehér szalag és ruhadarabok viseletére szólította fel.

Makovecz Imre beszédet mond szeptember 24-én este a Kossuth téren

Magyar származású amerikai és európai egyetemi tanárok, kutatók a Magyar Lobbi nevű szervezetbe tömörülve nyílt levélben fordultak a magyar köztársasági elnökökhöz, azt kérve tőle, kezdeményezzen bizalmatlansági indítványt a parlamentben. Az Új Magyarországért Egyesület az Országgyűlés civil irodájának átadott petíciójában kövelte alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. A petíció szövege: „A nép nevében követeljük: 1. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és ideiglenes kormány felállítását. 2. Tárgyalások azonnali megkezdését. Követeléseink elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezet. A beadástól számított 48 órán belül választ kérünk.” A dokumentumot Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás írták alá, szerepelt rajta Tőkés László neve is. Ugyanezt a petíciót átvette Szabó György, a köztársasági elnök protokollfőnöke is. Megkezdték az MTV székház helyreállítását: a falakat meszelni kezdték. Ötven közéleti személyiség aláírásával adta ki „Elegünk van a látványpolitizálásból” című nyilatkozatát a Védegylet. Többek között aláírta a dokumentumot Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, Bogár László közgazdász, Czakó Gábor író, Elek István közíró, Pokol Béla egyetemi tanár, Schiffer András ügyvéd, Solymosi Frigyes akadémikus és Térey János író. Tamás Gáspár Miklós utólag visszavonta aláírását.

Az EDDSz küldöttje Cser Ágnes támogató üzenetét olvassa fel szeptember 24-én este a Kossuth téren

Szeptember 26-án a Magyar Nemzet címlapján jelent meg Mádl Ferenc, Bod Péter Ákos, Farkas Ádám, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Sára Sándor, Szokolay Sándor és Zlinszky János nyílt levele a kormányfőhöz, amelyben Gyurcsány Ferencet lemondásra szólították fel.

Sólyom László köztársasági elnök közleményében kijelentette, hogy Magyarország hatályos alkotmánya sem az ideiglenes kormány, sem az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmát nem ismeri, ezért ezek azzal összegyeztethetetlenek lennének. Szintén megismételte korábbi álláspontját, mely szerint köztársasági elnökként nem áll jogában Gyurcsány Ferencet lemondásra felszólítani, erre csak az országgyűlési képviselők többségének van lehetősége.

Az ÁNTSZ fertőzésveszély miatt 28-án bezáratta a Kossuth téri ingyenes melegkonyhát, mely korábban sok hajléktalant vonzott a térre.

Újabb részletek az őszödi beszédből

A miniszterelnök blogjában megjelent az MSZP frakció május 26-án tartott ülésének mindaddig ismeretlen egy órájának tartalma. A kormányfő itt beszélt először a reformok megkezdéséről, a tervezett intézkedésekről. A Védegylet a miniszterelnököt, Gusztos Péter a Fidesz frakció a Kossuth téri tüntetéseken résztvevő tagjait szólította fel lemondásra.

A választások után

Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzati választások befejezte után, melyet elsöprő többséggel a Fidesz és szövetségesei nyertek, október 1-jei beszédében kétségtelenné tette, hogy Gyurcsány Ferencet tartja a kialakult helyzet fő felelősének és egyúttal felhívta a kormánypártok figyelmét arra, hogy a miniszterelnököt leváltani csak nekik van lehetőségük.

Bizalmi szavazás, Fidesz ultimátum

Október másodikán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér magáról az Országgyűlésben, miközben az MNB 2006 levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egyeztetéseket javasolt. Néhány órával később Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a bizalmi szavazást „ócska, hazug trükknek” tartja, s amennyiben a kormánypártok 72 órán belül nem menesztik Gyurcsány Ferencet, és nem kezdenek tárgyalásokat az általa javasolt szakértői kormányról, a Fidesz nagygyűléseken ad nyomatékot követelésének. A nap folyamán tárgyalások kezdődtek a Fidesz és az MNB 2006 között, melyek alig egy nappal később, október 3-án megszakadtak, mivel a „Kossuth téri” tüntetők nevében tárgyaló szervezet képviselői nem tartották kompetensnek az ellenzéki párt delegáltját.

Tömeg az október 6-i Kossuth téri Fidesz-nagygyűlésen

Eközben a „Kossuth téri” tüntetők honlapja, a kossuthter.com kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozza az MTV-székház ostromában és az azt követő zavargásokban résztvevők ügyében eljáró bírák és ügyészek nevét, akik szerintük „törvénytelenségek végrehajtói”. A lépést „a nyilvánvalóan megtorló, egyúttal megfélemlítő célzatú rendőri és bírósági jogtiprásra válaszul” kívánták megtenni.

Az október 3-i, zárt MSZP frakcióülésen a párttagság egyhangúlag amellett döntött, hogy támogatja Gyurcsány Ferencet az Országgyűlés bizalmi szavazásán.

Még aznap, délután Sólyom László nyilatkozatában elítélte a Fidesz és a KDNP azon döntését, mely szerint nem kívánnak részt venni a pénteki, október 6-i parlamenti ülésen. A két párt ennek hatására megváltoztatta korábbi döntését.

Október 4-én az SZDSZ is bejelentette, hogy frakciója egyhangúlag a miniszterelnök mellett fog voksolni a parlament bizalmi szavazáson.

Délutánra baloldali értelmiségiek egy kis csoportja kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett a budapesti Vörösmarty térre, amely azonban az MSZP kérésére végül elmaradt. Reggel Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke bejelentette, alkotmánybírósághoz fordulnak^[49] a „pedagógusokat és diákérdekeket sértő, közoktatási törvény és kormányrendelet visszavonása erdekében”.

Október 5-én a Fidesz és a KDNP által egy esetleges szakértői kormány felállítására kezdeményezett ötpárti tárgyalás, mivel csak az MDF, a Fidesz és a KDNP jelent meg, sikertelenül zárult. A Fidesz a Kossuth térre október 6-án 4 órára gyűlést hirdetett, pártállásra való tekintet nélkül, melyre azt kérte, hogy a résztvevők hozzanak magukkal egy nemzeti színű lobogót, egy mécsest és egy jó hangos vekkert is. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök felszólította Orbánt, hogy ha nem tartja a parlamentet a népképviselet szervének, akkor mondjon le és ne zavarja tovább az alkotmányos rendet.^[forrás?]

Október 6-án az Országgyűlésben név szerinti bizalmi szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 207 igennel 165 ellenében, tartózkodás nélkül bizalmat kapott. Orbán Viktor rögtön a szavazás után, a Kossuth térre meghirdetett Fidesz nagygyűlésen beszédet mondott. Szerinte „a választók szembekerültek választott vezetőikkel. A miniszterelnök nem hallgat az emberekre, az emberek pedig nem hallgatnak a miniszterelnökre. Ez nem vezet sehova, a következményei pedig beláthatatlanok, zuhan a forint, a devizahiteleket felvett családok rosszul járnak, elmennek az országból a befektetők”. „Az ország stabilitása érdekében” nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy „a kormánypártok tartsák tiszteletben a választók akaratát”, és az önkormányzati választások eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére , továbbá a válság kezelésére szolgáló politikai programként meghirdette az „Igen, Magyarország!” kartát. A tüntetésen a szervezők szerint 350 ezren, a téren lévő tudosítók szerint 50-100 ezren vettek részt, de a nagygyűlés vége után is több ezren folytatták a demonstrációt késő estig.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a miniszterelnököt megerősítő bizalmi szavazás hírére három forinttal erősödött.

A BAUMAG-ügy károsultjainak demonstrációja a Kossuth téren a kora délutáni órákban

A Kossuth téren folytatódott a békés demonstráció, melyen kora délután megjelentek egy dohánylobbiellenes szervezet képviselői (ők a hetekben már mondtak beszédet a téren), valamint a Baumag-botrány károsultjainak csoportja (ők is megjelentek már korábban, 28-án), illetve még aznap országos méretű gazdatüntetés zajlott le, mintegy 50 városban félpályás útlezárással tiltakoztak a kormány és Gyurcsány Ferenc személye ellen, miközben késő délután a kossuthter.com honlapon megjelent hét bíró és két ügyész neve, akik a zavargások résztvevőinek ügyében jártak el.

Október 7-én a budapesti Kossuth téren több mint tízezer ember előtt felszólalt Áder János, az Országgyűlés Fideszes alelnöke, aki bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek Gyurcsány Ferenc ellen. A feljelentést az ügyészség később bizonyítékok hiányában elvetette.