Dragon64: Van megoldás
Dragon64 (Bombagyár) 2008.06.25. 13:56
Azt, ugyebár, kezdjük megszokni, hogy mind gyakrabban jön az árvíz. Tudjuk azt is, hogy a magyar mezőgazdaság komoly gondokkal küzd. Láthatjuk, hogy a nyári hőségben ...
Azt, ugyebár, kezdjük megszokni, hogy mind gyakrabban jön az árvíz. Tudjuk azt is, hogy a magyar mezőgazdaság komoly gondokkal küzd. Láthatjuk, hogy a nyári hőségben vízért sikolt a Természet.
Az Alföld talaja kimerült – terjed a sivatag... A lepusztult közállapotok miatt a távolabbi országrészek egyre inkább elszegényednek. A mindent elárasztó szemét már nem „csupán” környezetszennyezés – de az idegenforgalom csökkenése miatt már tényleg a pénztárcánkra hat. Közben itt a megoldás: ...vagyis, amit itt elolvashatsz.
Kezdjük az elején! A PÉNZ... Mivel jómagam is Magyarországon élek, így természetesen tudom, hogy manapság még a levegőt sem adják ingyen. Hatgyermekes családapaként kénytelen vagyok a trendhez alkalmazkodva ideírni:
FIGYELEM! A jelen cikkben foglaltak teljes egészében a Szerző szellemi terméke, annak egésze és részletei a Szerző kizárólagos tulajdona, azt vagy részleteit kizárólag a Szerző írásos engedélyével lehet felhasználni vagy megvalósítani!
Ez azért kellett, mert, ha végigolvassátok a cikket, rájöttök, hogy ilyen még nem volt sehol a világon, és – mivel mióta élek – gyakorlatilag ehhez a programhoz gyűjtöm a hozzávalókat. Az utóbbi 16 év alatt pedig célirányosan dolgozom rajta. Szeretném tehát elkerülni, hogy valahol, egy kevésbé átgondolt módon hibásan alkalmazzák; meg persze azt is, hogy valaki más gazdagodjék meg belőle...
Ugyanis az „Akác helyett tölgyeket – Aszály helyett életet!” program lényege a természetes rend helyreállítása – ebbe pedig a gazdasági rend is beletartozik. Vagyis az Ártér, Táj, Talaj, Növényzet és Állatvilág-rehabilitáció – így, nagybetűkkel, együttesen képes arra, hogy az előszóban fesorolt problémák mindegyikére egyszerre kínáljon megoldást.
Van ugye a „Folyó”, így, idézőjelben, mivel én már láttam igazi folyókat, de szerintem a kiegyenesített, gátak közé fojtott, szennyezett vízfolyások nem is nevezhetők annak... Van aztán a Víz. Na, ez az a dolog, amiért háborúzni szoktak azok, akiknek nincs. Nálunk ez úgy van, hogy – mikor van belőle elég – mindent elkövetünk, hogy „védekezzünk ellene” (egy ország reménykedik, hogy mihamarabb megszabaduljunk tőle), aztán, ha nincs, sírhassunk a minket ért csapás, a rettenetes aszály miatt...
Aztán ott a „Termőföld”: ugye, tanultuk, hogy az Alföld talaja hordalékos öntéstalaj – volt, míg voltak folyók, amelyek éltették. Aztán jött a „felvilágosodás” kora és jött Vásárhelyi Pál, akiben volt még annyi tisztesség, hogy mikor meglátta, mit tett a Tiszával, kis híján főbe lőtte magát...
Mert vannak ugye a Tények. Mára az Alföld a legszélsőségesebben ki van téve az erózió, a szikesedés, az aszály és az árvíz – a teljes ökológiai összeomlás és az elsivatagosodás veszélyeinek. Az alföldi régió mind gazdaságilag, mind kulturálisan, mind pedig infrastruktúrálisan egyre lejjebb szakad az EU és a hazai átlaghoz képest egyaránt. Mára még több száz olyan állat és növenyfaj él hazánkban, melyek a teljes Európa területéről eltűntek,vagy soha nem is voltak....
Hungarikumaink életlehetőségei az előző időszakokban kezdődött és mai napig növekvő ökológiai kártételek miatt egyre csökkennek. Hatályban lévő törvények szólnak a kötelező víz-, élőhely-, állat-, növény- és tájvédelemről, ugyanakkor hatályban lévő törvények gátolják megvalósításukat. S épp emiatt már-már katasztrofális a leszakadó, kilátástalanságba süllyedt rétegek elszegényedése és növekvő száma. (Szerencsére Gy. F. megmondta, hogy nagy a jólét...)
Namost a megoldás sokkal egyszerűbb, mint a felvezetés! Az eredeti medrek megkotrásával egyben kinyerhetjük az új, erősebb védőgát anyagát, és az így nyert területet fokrendszeres ökogazdálkodásra fogva tejjel-mézzel folyó Kánaánt teremthetünk! Ja, hogy ez így nem teljesen érthető?
Oké, megmagyarázom: végy egy lavórt! Állíts bele egy 2 dl-es poharat! Fogj egy kétliteres kancsót, majd a benne lévő vizet öntsd a pohárba! De mindet ám! Továbbfejlesztve: a lavórba tegyél homok–alginit–komposzt keveréket! Ültess bele növényt, tedd világos helyre, majd néha öntözd meg! A kísérlet első része megmutatja, mi történik, ha sok vizet kis helyen próbálnak megtartani...
Amúgy, ha a pohár – vagyis az egyre magasabb gát – alja kívülről ázik (a belvíztől) egyszer csak átszakad... Nem volna jobb és biztonságosabb, ha arra terelnénk, amerre menni akar? Namost, ha a lepusztult pusztára, ami pusztán veszteséget és elkeseredést „termel,” Élő Tájat telepítünk, rendesen, talajjavítással (trágyázás, alginit, elárasztás, méregtelenítés), őshonos élővilág újrahonosításával (akácirtás, alföldi erdők, ligetek, hátságok, tó- és folyórendszer), hagyományos ökológiai gazdálkodással (felvevőpiac az egész világ!), vélhetőleg széleskörű társadalmi elégedettséget szülő eredményre jutunk.
Ha ehhez hozzávesszük az ilyen célokra járó EU-támogatásokat, a gyors megtérülést, a világújdonságnak kijáró nemzetközi érdeklődés turisztikai hozadékát, a folyamatosság által garantált növekedést és biztonságot... Láthatjuk, hogy itt valami nagyon-nagyon nincs rendben. Közbevetem: tudja itt valaki, hogy kinek, kiknek a homokbányájából és mennyiért szállítják a töltésnek valót? Kik keresnek azon, hogy a veszélyeztetett területek lakói a teljes kiszolgáltatottság és félrevezetettség helyzetében vannak szorongattatva a „gátprobléma” által?
Ha valaki azt mondaná, hogy felvetek itt témákat, de hol és hogyan lehetne egy ilyen méregdrága beruházást kockázatmentesen és gyorsan megvalósítani... igaza lenne. Csakhogy van ám példa, legalábbis félig-meddig... Ugyanis ott a jó öreg Duna–Dráva Nemzeti Park, meg a Kőrös–Maros N.P. is, ahol még helyenként működik a fokrendszer. A Tisza vízgyűjtőjén egymást érik a megfelelő területek, így nem meglepő, hogy a WWF már dolgozik is egy kisérleti rehabilitációs programon.
Amit most olvasol, egy kicsit más, mint az övék. Van ugyanis a már említett alginit: ez egy olyan ásvány, amely egyben növényi sejtszerkezettel bír és szerves anyagokat is tartalmaz. Nagyvázsonyban például bányásszák és cseppet sem meglepő módon a víz és a termőföld iránt több tiszteletet tanúsító arabok évtizedek óta keverik a sivatagjukhoz. Aztán az ilyen módon élővé tett talajban megtermelik a zöldséget-gyümölcsöt, amelyet aztán jó drágán adnak el Európának... Bizony.
Van ezen kívül a Natur Biokál, amely egy magyar növényvédőszer, lombtrágya- és levélgombairtó egyben. Meg van ezen kívül egy csomó más dolog is: például az abonyi medence mint az ország legmélyebben fekvő része... és ott a Gerje-sík... Meg, ha ott lenne tizenkét markoló, körülbelül negyven teherautó, öt földgyalu, akkor az általam megmutatott területen több millió köbméter víz biztonságos elhelyezését valósíthatnánk meg... a további fejlesztésekről nem is beszélve!
Ja, hogy drága... A tény ellenben az, hogy egyszeri, háromszázmilliót meg nem haladó beruházás esetén nem csupán jelentősen csökkenthetjük az országos árvízveszélyt, de az új térségfejlesztési program már ebben az évben enyhíteni tudja Pest megye minden szempontból legelmaradottabb kistérsége lakóinak elszegényedését. – Közbevetés: mennyibe is kerültek az idei kormányzati kommunikációs akciók? Ráadásul van pár ipari pontja is programunknak, hiszen a megtermelt „dolgok” helyben feldolgozhatók mint első osztályú öko-élelmiszerek, kézműves termékek, gyógynövények ,bioélelmiszer-adalékok stb. De elfér egy környezetbarát hulladék-újrahasznosító, néhány kisüzem, saját, kiváló minőségű és olcsón előállítható úthálózat stb. stb.
Jó, de akkor miért nincs ilyen? Egyszerű: még nem osztottam meg senkivel... De akkor most miért? Mert már egzakt, ugyanis a gyakorlat igazolja, hogy megvalósítható... És meg is KELL valósítani, mert egyre nagyobb a baj! Segítsetek hát, terjesszétek ezt az anyagot, mert meg kell találni a fórumot, ahol eljut a megvalósításig, de még mielőtt jön az ár! Muszáj, mert aki most a gátakat emeli, lehet, hogy holnap már gyilkossá válik... Ugyanis nem a Kossuth teret fogja elmosni a Bodrog,a Sajó, a Kőrösök, a Maros, a Szamos és a Tisza... Csak miután mindennek vége.
|